Brass: Lancashire

A szimbiotikus-parazitikus játékos interakciójával számomra a tökéletes euró.
Szűkebb és mind a leépíthető iparlapkák alacsonyabb száma, mind a térkép szűkösebb kialakítása miatt valamivel kevésbé megengedő az elkövetett stratégiai hibákkal szemben, mint utódja, a Birmingham. Azt is szeretem, de a Lancashire a taktikai-stratégiai dinamikája közelebb áll hozzám. Ha megvan a logikája, már nem annyira nehéz, és nem az a tíz játékalkalom után is a szabályfüzetet bújjuk típusú darab. A kártyahúzás minimál randomfaktora nekem pont, hogy olyasmi, ami kell egy izgalmas euróba és -bár kétségkívül előnnyel indulnak a tapasztaltabb játékosok- szerintem kifejezetten nem az a játék, ahol a kezdők már a felénél realizálják, hogy vesztettek és unatkoznak.

Kiknek ajánlom?
Akiknek tetszik -vagy legalábbis nem kifejezzetn taszító- a téma, szeretik a szűk gazdasági játékokat, ahol körönkét kevéske pénzből és két akcióból próbálunk vért izzadva optimális döntéseket hozni. Plusz azoknak, akik óriási Birmingham rajongók és szeretnének egy alig néhány szabályban eltérő játékváltozatot maguknak (persze "kiegészítő térképnek" kicsit drága :))

Kiknek nem ajánlom?
Akiknek a szűk, interaktív játékok túl frusztrálóak, munkának érződnek vagy akiket halálra idegesít, hogy a pénzt a játékoskorongokra fizetjük és nem a bankba, amit mindig mindenki elfelejt és akkor lehet visszakereséglni, hogy ki mennyit is fizetett (bár tapasztalatból mondom, meg lehet szokni :))

Szimultán játszva a Lancashire-t (továbbiakban: BL) a Birmingham-mel (továbbiakban: BB) írom a véleményem.

TLDR: a BB egy családi teadélután, a BL egy szűk gumicsizma.

Előre leszögezve, mindkettő jó játék. A kérdés az, hogy mit keres az ember?

A Brass Birmingham: nyitott, szellős térkép, ahol elférnek a játékosok egymás mellett. Ez adja azt, hogy szinte mindig tudsz terjeszkedni. Mivel kártyahúzás dönti el, hogy ezt hogy teszed, rossz kártya esetén is tudsz bármikor lépni valamit. Illetve hát, a korszakok vége felé, mikor már tényleg kitett a játékod a laphúzásnak, akkor meg dzsóker kártyák segítik ezt kiküszöbölni. Szűkösen indul a játék, nincs sok pénzed, de a felvett hiteleket nem nehéz visszafizetni. Az iparlapkákat megkülönböztetjük támogató és árucikkek alapján. Alapvetően a szén, vas, sör (támogató) segítségével állítasz elő manufakturális termékeket (árucikk, mint láda, pamut, kerámia). Ezeket aztán többnyire a kereskedőknek adod el, de itt lutri, hogy a játékosszámhoz igazodó (1 kereskedő/fő) mit akar venni, és ezért lehet, hogy komoly úthálózatok kiépítése árán tudsz eljutni csak hozzájuk. De itt a játék lényege. Mások útját is használod, használhatod. A támogató ipar által termelt szenet vagy vasat a manufakturaipar vagy a közös piac mindig felszívja, könnyű átfordítani, és ezzel pontokat generálni velük. A sör szerepe érdekes helyzeteket teremt, ami újabb stratégiai döntéseket hozhat.
Brass (Lancashire): szűkebb a térkép. Eleve kevesebb város van, és azok nagyobb része is csak a játék második felében elérhető vasútfektetéssel köthető össze (ez szerintem kb. 60/40% hajó/vasút arányt jelent, míg a BB-ben 80/20% lehet) ergo, jobban kell előre tervezned, hogy a játék második felében könnyebben terjeszkedj. Itt a rendelkezésre álló városokat, a játék végére belakjátok, és ahogy a BB kitágul a végére lehetőségek tekintetében, a BL beszűkül. Több interakciót kíván ez a játék. Nagy különbség, hogy itt nem kerekedők szívják fel az árukat, hanem kikötők. Viszont azokat meg kell építeni először, és egy árut (itt kizárólag pamut) egyszer adhatsz el, mert a lapka átfordul, a hajó elmegy, és ennyi, építhetsz új kikötőt. Van alternatív lehetőség, hogy exportálsz nyakló nélkül. Nem kell hozzá kikötő, de akkor meg a játék végét sietteted, mert lecsökken a kereslet az egyetlen pénzt hozó termékre. A pénz itt nem szűkös, a pamut jól hoz a konyhára, támogatja a játék lényegét szolgáló gyors terjeszkedést. Viszont ennek gátja, hogy nagyon fáj eldobni két olyan kártyát, ami egy lehetőséget jelenthetne más régióban való megjelenésre dzsókerkártyaként. A fentiekből is látható, hogy csak egy árucikkel operál a BL, ezért több tervezést, és időzítést igényel a hatékony eladás. Az iparlapkáid is sokszor feleslegesen termelnek, nem szívja fel a pamutipar, vasútfektetés és piac a megtermelt szenet és vasat korlát nélkül, ezért ott is okosan kell időzíteni. Itt a pontokat úgy kell összevadászni, a BB meg azért érvényesülni tud a stratégiád szerintem.
Melyik jobb? Ezt döntse el mindenki maga. Aki jobban szeret magában molyolni, a saját pecsenyéjét sütögetni, annak BB, mert szerintem többet enged a saját stratégiának. Aki egyszerűbb szabályrendszerrel keres versengősebb, a másik játékostól jobban függő, több taktikai manőverrel megáldott játékot, annak Brass Lancashire kell.
A játék mechanikája egyszerű, szerintem indokolatlan a BL: 3.89 BB: 3.91 nehézsége. Jól játszani sem nehéz, de sok lehetőséget rejt mindegyik, sok finomságot, ami miatt nem lehet kijátszani egy játékkal. Utána is viszont megmarad mindkettő még mindig nagyon jó játéknak, mert bár hasonló módon fogsz játszani valószínű - de mivel függsz mindig a másiktól, és erre mindkét játék rákényszerít -, nem lesz unalmas sose egy játék velük. Azon darabok sorát gyarapítja a két játék, amik még megőrizték a régi játékok hagyományát, mely szerint kötelező a másik játékost figyelni, ha jó akarsz lenni - és az interakció nem abban merül ki, hogy a másik elfoglal egy helyet előled, vagy elhúz a nyersanyagot -; viszont annyira meg modern, hogy ez a kapcsolat a másikkal pozitív legyen, szemben a régiek kompetitív, büntető stílusával.

A Brass: Lancashire egy összetett gazdasági, stratégiai játék. A játék során Angliai városokban kell ipari létesítményeket létrehozni és a köztük lévő kereskedelmi hálózatot kiépíteni. Célunk, hogy a legtöbb győzelmi pontot összegyűjtsük ami nem egyenlő a legtöbb bevétellel.
A játékot inkább haladóknak vagy gamereknek ajánlanám első soron.
Nekünk a harmadik játékra sikerült eljutni oda, hogy ne nézzünk be egy két apróbb szabályt. Ami részben a szabálykönyvnek is köszönhető. Részletes a szabálykönyv, és jól illusztrált is viszont szerintem rendezetlen. A játék komponensei jó minőségűek. A játékos táblák, tokenek kellően vastagok. A megjelenése komor, de egy fajta szépség árad belőle. Ajánlom a játékot azoknak akik egy összetett hálózat építős stratégiai játékot szeretnének a polcukra. Stratégiai lehetőségek tárháza a Brass. Viszont fel kell készülni arra, hogy nem maradhatsz le a játék során és a hitel rendszer is képes büntetni a játékost.