Dune: Special Edition

Nem is tudok nem szuperlatívuszokban beszélni erről a játékról, főleg, ha beleveszem a korát, lényegében ugyanis egy 1979-es játékról van szó, és egyáltalán nem érződik "elavultnak". Iszonyat fontos a diplomácia, minden döntés, amit a harctéren meghozol, a különböző játékosok, frakciók, egészen más megközelítést igényelnek. Nekem ami érdekes ezzel a játékkal kapcsolatban, hogy soha nem tartott még 2 óránál tovább, nálunk jellemzően egy végzetes döntés valaki részéről elbillenti az egyensúlyt és egy másik fél hirtelen megerősödik, hogy aztán elbizakodjon, és egy harmadik fél, aki eddig kimaradt a konfliktusból megnyerje a játékot, hirtelen és a semmiből. Persze lehet valamit mi is rosszul játszunk, mert szabályokból azért akad bőven, az intrika kártyák pedig ezen túl is külön szabályutánanézést igényelnek néha, de ettől függetlenül minden party emlékezetes, vetekszik a Twilight Imperiummal a társaságban. Ráadásul számomra hihetetlen módon egy Dűne-fan, de társasjátékokat rendkívül kerülő, és kezdő haverunk is mindig benne van ezzel egy játékban, pedig egyáltalán nem kezdő darab.
Ha valaki Dűne élményt szeretne, akkor egyértelműen ez a Dűne élmény, nem az Imperium (bár az is jó), és nem is más Dűne társas.

Ez a jàték kell minden Düne rajongonak! Egy-egy party utàn még napokig erröl van szo a tàrsasàgban.